A
Abszolút önrészesedés: levonásos önrészesedés, amelynek mértékét százalékban, vagy összegben (vagy mindkettőben) határozzák meg. Ha a kár összege az önrész összegét nem éri el, a biztosító nem térít. Ha a kár összege nagyobb, mint az önrészesedés összege, a teljes kár meghatározott százalékát vagy a meghatározott önrészesedés összegét a kárból levonják, azt a biztosított maga viseli.
Adatrögzítés: Az ajánlatok és kapcsolódó iratok, a szerződéssel kapcsolatosan összefüggő állományváltozási, szolgáltatási igények, valamint a manuális díjkönyveléssel kapcsolatos tevékenységek számítógépes nyilvántartásba történő felvitele.
Adóigazolás: az adókedvezmény körébe tartozó és érvényben lévő biztosítási szerződések adott évben befolyt díjairól a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követő január hó 31. napjáig a mindenkori Art. és Szja szabályozásnak megfelelő módon és formában.
Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet igénylő szerződő (a védelem a biztosítottra vonatkozik). Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)
Ajánlattétel: a biztosítás megkötésének kezdeményezése az ügyfél (szerződő, biztosított) által, az ajánlat kitöltésével és aláírásával.
Ajánlati mellékletek (pl. egészségi nyilatkozat, állapotlap): a szerződés megkötéséhez szükséges kiegészítő információkat tartalmazó nyomtatványok, bizonylatok.
Akaratonkívüliség: a biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett (biztosítási esemény) között nincs ok-okozati összefüggés.
Aktív viszontbiztosítás: más biztosító kockázatainak biztonságos kezelése (viszont)biztosításba vétele, a kockázatok (egy részének) átvállalása. Különösen a nagy összegű, illetve katasztrófakárok kezelésére szolgál. Loro viszontbiztosításnak is nevezik.
Aktuárius: biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.
Akvizíció: a biztosítások megkötésére irányuló üzleti tevékenység. Módszerei: a tájékoztatás, a meggyőzés, az érvelés.
Alapbiztosítás: a szabályzatokban rögzített kockázatokat tartalmazó biztosítási alapszerződés, amelyhez(kiegészítő biztosítás)-ok is köthetők.
Aktuális biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített kezdeti biztosítási összeg emelve az ügyfél által választott díjemelési lehetőségek és a többlethozam-visszatérítésből való részesedés révén járó összegnövekményekkel. (Unit linked biztosítás esetén az ügyfél is kezdeményezheti a biztosítási összeg változását.)
Alkusz (bróker vagy makler): a biztosítási alkusz a biztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás létrejötte esetén a biztosított vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz e tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra, amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja. A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződés teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért, felelős. (kb. 250 alkusz rendelkezik Felügyeleti engedéllyel).
All risks: “minden kockázatra” kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a (biztosítási esemény)-eket, hanem csak a (kizárás)-okat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában az ipari vagyon a szállítmány-, illetőleg az építési-szerelési biztosítások, újabban a lakásbiztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.
Alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a (pro rata) kártérítés. A (preimer risque) biztosításoknál nem jöhet szóba a pro-ráta alkalmazása.
Antiszelekció: ellenkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy a biztosan vagy nagy valószínűséggel bekövetkező kockázataikra – azok eltitkolásával – keressenek biztosítási fedezetet. Ez a törekvés általában (közlési kötelezettség) sértéssel jár együtt.
Aránylagos kártérítés: lsd: (pro rata)
AUDATEX: Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjárműkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetőleg becslésére.
Autoszelekció: önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható, nem úgy, mint az (antiszelekció).
Avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépjármű – – a kár időpontjában – 70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie. (kármegosztás)
Á
Ág: (biztosítási ág) a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a (nem-életbiztosítás)és az (életbiztosítás). Elterjedt angol nyelvű elnevezésük (non-life) illetőleg (life).
Ágazat: (biztosítási ágazat) a (biztosítási ág)-on belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás)
Állampapír: az államadósságot, illetőleg annak egy részét megtestesítő, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a
hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. Magyarországon a sajátos állami finanszírozási rendszer miatt egyelőre fordított helyzet áll fent. A biztosítók befektetései nagyrészt az állampapírpiacon realizálódnak.
Állomány: a biztosító érvényes biztosítási szerződéseinek összessége.
Állomány-átruházás: jogi aktus, amelynek eredményeként az egyik biztosító egy másik biztosítónak adja át az állományát vagy annak egy részét. A kötelezettségek a továbbiakban az átvevő biztosítót terhelik, de a jogosultságok is megilletik. Az állomány-átruházáshoz a (MNB
engedélye szükséges, azonban erről az érintett ügyfeleket is értesíteni kell.
Állománydíj: egy adott időszakban érvényes biztosítások egy biztosítási időszakra re vonatkozó díja a biztosító statisztikáiban.
Átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló, szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés – közös megegyezéssel – megszűnik, az új pedig – ezzel egy időben – hatályba lép. Mivel két különböző azonosítójú szerződésről van szó, a megoldás különbözik a (szerződésmódosítás)-tól.
Átlagkár: (üzletág)-on belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett (biztosítási esemény)-ek hányadosa.
Általános felelősségbiztosítás: a biztosító átvállalja, – a biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében (pl. lakásbiztosításnál, mint az ingatlan tulajdonosa) terhelő -, azon kártérítési kötelezettségeket, melyekért a magyar jog szerint a biztosított köteles helytállni. A biztosító kockázatviselése kiterjed a személysérüléssel okozott károk, a szerződésen kívül okozott dologi károk és az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni károk miatt támasztott követelésekre.
Általános szerződési feltételek (ÁSZF): törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.