U
Újérték-biztosítás: a (túlbiztosítás) a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs (avultatás). A lakás- és épületbiztosítások újértékre szólnak.
Unit linked biztosítás: Befektetési egységekhez kapcsolt biztosítás. A befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott befektetésekbe (eszközalapokba) helyezi.
Utalványozás: A pénzügyi folyamatot is magában foglaló eljárás (pl. kárrendezés) befejező aktusa, amely során a felelős vezető aláírásával elismeri, hogy a kárügy rendezése megtörtént, a jogalapot tisztázták, a kártérítési összeget helyesen állapították meg, és ezekre tekintettel rendelkezik a kártérítési összeg kifizetésről.(díjvisszautalás, kölcsönkifizetés, szállítói számlák, stb.) Nem kárrendezés specifikus.
Ü
Ügyfél-tájékoztató: a biztosító egyértelmű, részletes és közérthető, Bit. által előírt és deffiniált tartalmú írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.
Ügyfélvédelmi alap: a biztosítók által létrehozott alap, amelynek az a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek követeléseinek kielégítését segítse.
Ügynök: a biztosító megbízottjaként tevékenykedő (biztosításközvetítő). A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az (ajánlat), illetőleg a (biztosítási díj) átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem! Ilyen joga csak a (vezérügynök)-nek van. Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős. Típusai egyes és többes ügynök.
Üzemi baleset: a biztosítottat a foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelőssége állapítható meg.
V
Vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt téríti meg a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
Valorizáció: a pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek – jogszabályon alapuló – utólagos felértékelése.
Vállalkozói díj: a (biztosítási díj) azon része, amely a biztosító költségeinek fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A (kockázati díj) és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.
Változás bejelentési kötelezettség: a szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál a szerződőnek írásban kell bejelenteni. Ennek elmulasztása, a biztosító mentesülését eredményezheti.
Várakozási idő: az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja (pl. nem baleseti eredetű halálesetre hat hónap várakozási idő után nyújt szolgáltatást).
Várományfedezet: finanszírozási rendszer, amely a szolgáltatásokat nem a folyó bevételből fizeti (mint a jelenlegi tb-szisztéma), hanem a fedezetet úgy alakítja, hogy az minden időpontban forrásául szolgáljon a lehetséges szolgáltatásoknak.
Vegyes életbiztosítás: ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési életbiztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál esetén és/vagy az elérés esetén is teljesít. Véletlenszerűség csorbulása:
Antiszelekció: A biztosított szándékosan eltitkolja valós kockázatának mértékét, ezáltal károsítja a veszélyközösséget.
Autoszelekció: A biztosított jobban fél egy adott kár bekövetkezésétől, pedig a kockázata nem indokolná. (Nem feltétlenül káros a biztosítónak.)
Morális kockázat: (Gépjárművére lopás ellen casco-t köt, és ezek után nem zárja be sohasem a gépkocsi ajtaját.)
Veszély: nyerési eséllyel nem kecsegtető kockázat.
Veszélyes üzem: olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt, az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.
Veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
Veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés, stb.
Vezérügynök: olyan (ügynök), akinek a biztosító nem csak az (ajánlat) átvételére, de a szerződés megkötésére, a(kötvény) kiállítására is teljes körű felhatalmazást adott.
Vétkesség: felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
Viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.
Visszavásárlás: az életbiztosítási szerződések – lejárat előtti – megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító – a szerződésben rögzített mértékben – a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.(ügyfél által kezdeményezett és kényszer visszavásárlás)
Visszkereset: a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól (regressz)
Z
Záradék: a típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás – a biztosítási szerződés szerves része.
Zöldkártya: nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat(kártya), amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöldkártyát a felelősségbiztosító – kérésre – állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. (rendszámegyezmény) Vigyázat! Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló ún. Zöldkártyával!
Zillmerezés: A biztosító költségei nem egyenletesen jelentkeznek, hanem szerződéskötéskor magasabbak a költségek (adminisztráció, kockázatelbírálás, jutalék) A biztosító a kezdeti költségeinek érvényesítését a díjtartalékból végzi körülbelül az első félévtől 2,5 éves tartamig, majd folyamatosan visszapótolja a vállalkozói díjrészből. A tartam végére az ügyfél nem károsul, a díjtartalék visszaáll a zillmerezetlen szintre.